Jordánia adatai

Jordánia (teljes nevén Jordán Hasemita Királyság) közel-keleti arab ország. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, nyugatról Izrael és Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője. A hivatalos nyelv az arab. A jelenlegi uralkodó II. Abdullah.

Jordánia területe: teljes területe 92 300 km2

Lakosság: 5,15 millió

Fekvése: Felszíne mészkőből álló, átlag 800-1000 m magas fennsík, amelyet a mély Jordán-árok egy keleti nagyobb és egy nyugati kisebb részre tagol.

Klíma: Éghajlata szubtrópusi. Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.

Időzóna: 2 órával a greenwichi idő előtt (+2 GMT)

Gazdaság: A mezőgazdaság búzát, árpát, rizst, kukoricát, hüvelyeseket, olivát és szőlőt termel. Állattenyésztéssel (juh, kecske, teve) leginkább a nomádok foglalkoznak.

Története: Területe az izraeli és a Júdeai királyság bukása után asszír, perzsa, egyiptomi uralom alatt állt. Az i. e. 2. század végén a Római Birodalom fennhatósága alá került.
A 7. században arabok hódították meg. A 11-12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.
A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus.

Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett, majd 1946-ban Transzjordániai Hasemita Királyság néven 1949-ben függetlenné vált.
1948-ban Jordánia részt vett az Izrael elleni háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Jeruzsálem óvárosát.
Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső terület izraeli megszállás alá került.
1970-71-ben a Jordániába nagy számban bevándorló palesztinok megmozdulásait a hadsereg verte le.
1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben - második arab államként - békét kötött Izraellel.

Lakosság: Lakosságának jelentős részét ma is a sivatag öntörvényű vándorai, a beduinok adják. Ők nem polgárai egyetlen államnak sem, útlevél és egyéb papírok nélkül szelik keresztül kasul a Szahara homoktengerét államhatárokra való tekintet nélkül. A beduinok folytatják azt az ősi keleti kereskedői hagyományt, ami egykoron kulturális kapocsként működött Europa és Ázsia között. Általuk jutott el a bors és a tizes számrendszer Európába. A beduinok hagyományos és lebilincselő életformája ma is megfigyelhető Jordániában.

Amman: A hét dombra épült Amman, Jordánia fővárosa egy elbűvölő város, mely az ősi, és modern építészet tökéletes harmóniájának együttese. Minaretek, fehér házak gyönyörű összképe, a bazárosok, árusok és kávézók, valamint ősi érintetlen civilizációk fennmaradása, és emléke bűvöletben tartják az oda látogatókat. A város soha nem nyugszik, állandó a nyüzsgés, a csendet, csak a naplemente feledhetetlen látványa töri meg. A római korra emlékeztető hatalmas, mintegy 6000 nézőt befogadni képes színháza gyönyörű állapotban maradt fenn az utókor számára.

Dubai ingatlan befektetés

Miért éri meg Dubaiban befektetni? Ezen az ingatlan befektetési oldalon megtudhatja!