Abu Dhabi adatai

Abu Dhabi az Egyesült Arab Emirátusok legnagyobb és leggazdagabb (olajban is) emírsége, azonos nevű székhelye egyben az Emirátusok fővárosa. A szigetre épült város ultra-modern épületeivel, villámgyors fejlődésével, lenyűgöző villanegyedeivel és a sivatagi területeken oly szokatlan dús növényzetével hívja fel magára a figyelmet.

Abu Dhabi területe: teljes területe 2,12 km2

Lakosság: 400 ezer fő

Fekvése: Az ország középső, északi részén terül el, a Perzsa-öböl partvidékén, a sivatagos et-Taff vidék északi előterében. Szigetre épült, a szárazfölddel földhíd és több mesterséges híd köti össze.

Klíma: Az Emirátusok klímája szub-trópusi, száraz. Eső ritkán és rendszertelenül esik, kevesebb mint 13 cm évente. A hőmérséklet 10C és 48C között változik. Az átlagos napi maximumhőmérséklet 24C januárban, míg 42C júliusban.

Időzóna: 4 órával a greenwichi idő előtt (+4 GMT)

Gazdaság: Az Egyesült Arab Emirátusok a világ egyik leggazdagabb országa, a világ harmadik legnagyobb felmért olajtartalékával rendelkezik.

Története: A várost 1761-ben alapította a közeli Liva-oázisban élő Bani Jas-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetői is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából. Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte, s az állandósuló viszályok következményeként a város számottevően nem is fejlődött, a 20. század elején mindössze 6000 lakosa volt. Ugyanakkor egyre növekedett a brit befolyás, és az abu-dzabi emír, Zaid ibn Kalifa (uralkodott 1855-1908) 1892-ben Nagy-Britannia protektorátusa alá helyezte emirátusát. Uralkodása hátra lévő esztendeiben birodalma a Perzsa-öböl térségének egyik legvirágzóbb kereskedelmi központja lett, nem utolsósorban a helyi gyöngyhalászat fejlesztésének köszönhetően, de a város fejlesztésére nem fordított kellő figyelmet. Halálát követően a vidék ismét elveszítette jelentőségét.

A város életében nagy változást hozott 1958, amikor felfedezték a közelben rejlő hatalmas kőolajmezőket, amelyeknek 1962-ben megindult kitermelése rendkívül gazdaggá tette az emírséget, és magát a várost is. A kezdeti időkben, Sakbut ibn Szultán konzervativizmussal jellemezhető uralkodása (1928-1966) alatt az életszínvonal még csak lassú ütemben emelkedett, az 1966-ban trónra került Zaid ibn Szultán uralkodása alatt azonban megindult Abu-Dzabi rohamléptékű felvirágzása. A kőolaj-kitermelésből befolyó jövedelemnek köszönhetően az 1966-ban még csak 20 ezres lakosú városkából a 20. század utolsó negyedében kiépült a ma ismert, korszerű infrastruktúrájú Abu-Dzabi, a térség egyik ipari-gazdasági központja, saját nemzetközi repülőtérrel.

1971-ig a britek kivonták csapataikat a térségből, s Abu-Dzabi 1971 decemberében az immár független Egyesült Arab Emírségek ideiglenes fővárosa lett. Itt kaptak helyet az államszövetség kormányzati szervei, de Abu-Dzabi fővárosi státusát ötévenként újítják meg, s különféle tervek ismertek Dubaj és el-Ain fővárossá fejlesztéséről is.